• Szállásfoglalásnál mindenképpen kérdezzünk rá a konyha felszereltségére. Ne tervezzünk olyan ételt, amihez sütő kell, hacsak nem tudjuk biztosan, hogy van a szálláson működő sütő és tepsi.

• Legyen tiszta, hogy ki a felelős a bevásárlásért, étkezésekért, főzésért.

• A biztonság kedvéért töltsünk le és legyen kéznél mértékegységeket és átváltásokat tartalmazó táblázat, vagy honlap. Lásd a mellékletben.

• Hogy egy főre miből mennyit vásárolunk, az attól is függ, hogy kicsikre, vagy nagyokra fogunk főzni. Ebben segít a mellékletben található táblázat.

• A palacsintasütő és mérőedény/mérleg általában nem felszerelése a vendégszállásoknak, tehát vinni érdemes.

• Vásároljunk előre, mivel egyrészt olcsóbb, mint a helyszínen, másrészt az együtt töltött időt és programokat nem kell megszakítani vásárlás miatt.

• A közös főzés építi a közösséget - lehetőség szerint mindenkinek találjunk ebben kisebb-nagyobb feladatot az előkészítés és a főzés során is.

• Számoljunk azzal, hogy a vidéki kisboltokban korlátozott a kínálat, sok termék nem elérhető.

• Amit a gyerekek hoztak otthonról és az út során megmaradt, az tegyük be a közösbe és  fogyasszuk el.

• Legyen bevásárlólistánk - mindennel! (pl. alapfűszerek is: só, bors, cukor, őrölt fűszerpaprika)

• Támogasd a magyar termékeket.

• Bármilyen diszkont olcsóbb.

• Ne egyedül vásárolj!

• Érdemes autóval menni, ehhez segítséget kérni, készülni a cipelésre, tárolásra.

• Tojás vásárlása esetén bátran nyisd fel a tojástartó dobozokat, ellenőrizd, hogy tele van-e, nincs-e eltörve.

• A “családi csomag” és az “akció” nem feltétlenül a rossz minőséget jelenti, érdemes innen vásárolni.

• Szánjuk rá az időt a termékek közti kg/dkg-árak összehasonlítására, hogy ár-érték arány szempontból gazdaságosabban jöjjünk ki.

• Tea, szörp mindig jobban fogy, mint a sima víz.

• Extra kellékekeket vásároljunk abban az esetben, ha tudjuk, hogy a szálláson nincs (mosogatószer, szivacs, papírtörlő, WC papír). Erre szintén kérdezzünk rá a foglalásnál.

• Egyszerhasználatos tárgyak helyett vigyünk magunkkal otthonról pl kulacsot.

• A vidéki boltok korán zárnak és ha nyitva is vannak, nem biztos, hogy nagy mennyiségben kapható pl. kenyér, vagy pékáru. 20+ embernél érdemes előre telefonon berendelni.

• Vásárlásnál a bevásárlókocsiban (egyéb nevei: szekér, kulló, stb.) és a csomagtartóban a puha, törékeny dolgokat felülre tegyük.

• Mi szokott elmaradni a vásárlásnál? Amiről a receptek feltételezik, hogy egy átlag háztartásban van. Tehát pl érdemes venni olajat, vagy zsírt, amennyiben az ételünkhöz szükséges.

• Érdemes zsírt venni az olaj helyett, mert olcsóbb és reggelihez elmegy a kenyéren.

• Szeletelt kenyeret érdemes venni és a szeletek számával tisztában lenni. Ha úgy adódik, hogy sok kenyér marad ránk, akkor tojásból remek bundáskenyér készíthető. Fokhagymás tejföllel mennyei.

• A húst és a tejtermékeket mindenképpen hűtőben tároljuk. Csirke-, vagy pulykahúst egy napon belül el kell készíteni, különben megbüdösödik.

• A zöldségek nem igényelnek hűtést, egy rekeszben, polcon, zacskóban elállnak.

• Érdemes lehet a rágcsákat összeszedni - jobb gazdálkodás, igazságosabb elosztás, rovarok elleni védekezés miatt. Ebben előre meg kell egyezni a csoporttal.

Az ételek elkészítését jelentősen gyorsítja, ha megfelelő konyhai eszközöket használunk. Vendégszállások, táborhelyek esetén azonban ne számítsunk arra, hogy mindenféle típusú edényt találunk. Ilyen esetben azt használjuk, ami a rendelkezésünkre áll, s ha van olyan eszköz, amire terveink alapján mindenképpen szükségünk lesz, inkább vigyük magunkkal (pl mérőedény, palacsintasütő).

Bármilyen a konyha felszerelése, az alábbi szempontokra érdemes figyelni:

• Sütéshez olyan edényt használjunk, aminek egyenletes az alja, mert pl egy girbegurba aljú serpenyőben nem egyformán sülnek a húsok, vagy a palacsinta.

• Ha rendelkezésünkre áll rozsdamentes acél serpenyő, akkor nyert ügyünk van, ezek vezetik legjobban a hőt, gyorsabban készül benne az étel.

• Az öntöttvas edények is jó minőségűek, de nehezebb őket tisztítani.

• Ha kevés zsiradékkal készítünk húst, rántottát, palacsintát, vagy bundás kenyeret, akkor erre kiválóak a teflon bevonatú edények.

• A teflon bevonat könnyen megsérül, ezért ajánlatos inkább fából készült eszközöket használni a kevergetéshez, vagy valaminek a megfordításához.

• Az edény jól illeszkedjen a tűzhely lapjára/gázláng fölé. Így a hőt gyorsan és egyenletesen vezeti és nem pazarlunk - teljes mértékben kihasználható a főzéshez használt energia.

• Vágódeszka használatánál helyezzünk alá nedves konyharuhát, hogy darabolás közben ne csúszkáljon.

• Krumplipüré készítésekor, ha nem áll rendelkezésünkre krumplinyomó, akkor villával, vagy egy bögre aljával is meg tudjuk törni, bár ez időigényesebb.

• Mikrohullámú sütő segítségével sok konyhai művelet meggyorsítható (pl lásd a receptek között a bögrés brownie leírását). Csak erre a célra megfelelő üveg, porcelán, vagy műanyag edényeket tegyünk bele.

A  főzésnek  az ésszerűség  szabja  meg  a  sorrendjét,  amit  nem  ajánlatos  összecserélni. Már a tervezéssel és az anyagok  kiválasztásával  elkezdődik egy folyamat,  amihez kapcsolódik később  a  mérés, tisztítás, darabolás, keverés, gyúrás, párolás, főzés, sütés  és  számtalan  egyéb  művelet,  sőt  még a tálalás  is. A főzési folyamat valójában  három szakaszra  oszlik:  1.  előkészítésre, 2. elkészítésre és 3. befejezésre/tálalásra.

Az alábbiakban olyan fontos szempontokat olvashatunk, melyek segítenek minket tudatosan felépíteni és megvalósítani egy közös főzést.

• Legyen világos szerep- és felelősségmegosztás: ki a főszakács, kik a segédek, ki-miért felel. 

• Kezet kell mosni minden főzés előtt és bizonyos műveletek közben is (pl tojások felütése és húsdarabolás után). De igen. Komolyan.

• Fűszert egy ember tegyen bele, nehogy az legyen, hogy többen egymás tudta nélkül fűszerezünk.

• Érdemes elkezdeni mosogatni a főzés közben, legyen ennek felelőse, de ne büntessünk ezzel senkit.

• Eszközök: vékonyfalú edényben teát főzünk és tejet forralunk, egytálételekhez vastagabbat használjunk (pl sütőtál, jénai).

• Bárminek a megpucolása kiskéssel, hámozóval történik, de tábori szálláshelyeken nem alapkészlet, ezért vigyünk magunkkal és hozzuk is haza :) 

• Kóstolásnál ügyeljünk a higiéniára, a lenyalt kanalat ne tegyük vissza a készülő ételbe. Puszta kézzel sose kóstoljunk!

• A víz, pláne, ha nagyobb mennyiség lassabban forr fel, mint számítunk rá. Pl. a reggeli tea nem lesz kész 15’ alatt. Lehetőleg fedjük le az edényt, mert úgy harmadannyi idő alatt felforr a nagy mennyiségű víz.

• Tojásfeltörésnél érdemes külön egymásnak ereszteni őket. Szalmonella, és egyéb kórságok elkerülhetők azzal, ha a büdös tojást még nem öntöttük a többihez, mert külön kis tálban, vagy csészében megszaglásztuk. Vagyis: bár tojásokat szagolgatni időigényes, de megéri a közösség egészsége érdekében.

• Tészta főzésénél bőségesen sózzuk a főzővizet, tehát azt el lehet sózni bátran. Pl. 5 liter főzővízhez nyugodtan adhatunk akár 4 evőkanál sót is. Önmagában a száraz tészták semleges ízűek, amikbe puhulás közben a főzővízből kerül bele az íz. Kevés olajat is érdemes beletenni, hogy ne ragadjon össze a tészta szűrés/kiszedés után.

• Olykor célszerű kés helyett ollót használni. Levághatjuk vele a sonkáról a zsíros részeket, továbbá fűszernövényeket (pl petreszelyem vagy metélőhagyma) könnyedén közvetlenül a fazékba vagy a serpenyőbe apríthatunk és nem kell külön vágódeszkán dolgozni. 

• Egyes zöldségeket és gyümölcsöket, pl az uborkát és az almát nem szükséges hámozni - elég, ha alaposan megmossuk őket. Nemcsak időt takarítunk meg ezzel, hanem nem hagyunk veszendőbe menni értékes vitaminokat és ásványi anyagokat sem.

• A fokhagyma héját gyorsan eltávolíthatjuk úgy, hogy a kés lapját a fokhagymagerezdre szorítjuk.

• Tésztaszűrő hiánya esetén szorítsunk egy fedőt a fazékra a víz kiöntésekor, kis rést hagyva, hogy a víz ki tudjon folyni.

• A zöldségek kisebb darabokra vágva gyorsabban megpuhulnak főzés közben. A nagyobb krumplikat négyfelé, sárgarépát és zellert pedig csíkokra vághatunk. 

• A vastagabb szeletre vágott sertéshússzeletek hamarabb átsülnek, ha előzőleg húsklopfolóval, vagy annak hiányában egy lábos/serpenyő aljával meglapítgatjuk őket. De nem kell agyonverni a húst, mert úgy roncsolódnak a rostjai.

• Húspogácsát (fasírozott) érdemes laposra formálni (pl 1,5 cm), mert úgy hamarabb átsül.

A   fűszerek   ételeink   ízesítésére   szolgálnak. Kevesen    tudják    azonban,   hogy  a  fűszerek  emésztésünk  számára  is  nélkülözhetetlenek:  az  étvágygerjesztésen  túl  serkentik  a  száj,  a  gyomor  és  a  belek  nyálkahártyáját,  javítják  az  emésztőmirigyek  vérellátását,  elősegítik  a  tápanyagok  tökéletesebb  felszívódását.  Nem   ajánlatos   az   ételek    mértéktelen    fűszerezése,    mert  azok túlzott  fogyasztása  is árthat.  Ne  dicsekedjünk  azzal,  hogy  jól  bírjuk  a  méregerős  paprikát,  ne  borsozzuk  meg  annyira az  ételt,  hogy könnyet csaljon  a  szemünkbe.  Főzés közben mindig csak annyi fűszert használunk,  hogy  ne  nyomja  el,  inkább  emelje  ki  ételeink  eredeti  zamatát. 

• Az  ételek  legfőbb  ízesítő  anyaga  a  só,  amelyre  a  szervezetnek  is nagy  szüksége van.  Azonban  mindig  óvatosan  sózzunk,  mert  ha  valami  sótlan,  könnyű  utánasózni,  de  az  elsózott  ételen  alig  lehet  segíteni.  Levest,  főzeléket, salátákat  könnyű  utánasózni,   de   például  a rántott dolgokat   vagy   pogácsát  utánasózással  már  nem  tudunk feljavítani.

• A   fűszernövények   használatánál   ügyeljünk   arra,   hogy   csak az ízük  maradjon  az  ételben,  a  bogyókat,  füveket  (pl nagy csomóban belerakott petrezselyem leveleket) szűrjük  ki  belőle,  mert  nem  kellemes,  ha  fogunk  közé  akadnak.  Kisebb bogyókat pl érdemes teatojásba helyezni és azt beletenni levesbe, vagy bográcsba. A nagyobb leveles fűszerek, mint pl a babérlevél pedig könnyen eltávolítható evőeszközzel is.

• A  régi,  hagyományos  ételízesítők  és  fűszerek  mellett  egyre  több  újfajta,  tubusba  töltött  vagy  por  alakban,  zacskóban  forgalomba  hozott  ízesítőt  találunk  az  üzletek  polcain.  Ilyen pl a Delikát nevű ízesítő. Mivel ez sót is tartalmaz, az ezzel ízesített ételekhez kevesebb sót kell pluszban hozzáadni. A téli hónapokban, amikor nincs kéznél friss paradicsom, vagy paprika, vagy csak drágán tudunk hozzájutni, érdemes pl paradicsompürét, vagy pirosaranyat, gulyáskrémet használni.

A   húsokat   készíthetjük   egészben   vagy   szeletben   sütve,   darabolva, párolva  vagy  főzve. Kirándulások, túrák alkalmával leggyakoribb és legkiadósabb hústartalmú ételek, amiből nagy mennyiséget könnyű elkészíteni a pörkölt, vagy a bográcsgulyás. Darálthússal készült ételek esetén nincs előzetes dolgunk a már megvásárolt hússal. De pl pörkölt készítése esetén a húst feldarabolás előtt ajánlatos folyó vízben lemosni.

• A   szeletekben   készített   húsokat (pl. rántott hús)  a   csontoktól   és   hártyáktól   tisztítsuk  meg, különben  összezsugorodnak. 

• Bár a legtöbb húspultban már konyhakészre tisztítva vásárolhatjuk meg a húsokat, érdemes átnézni felhasználás előtt.

• A fentebb említett kiadós, laktató ételek készítéséhez célszerű sertéshúst vásárolni. A sertés egyes részeinek legelőnyösebb felhasználása a következő: 

• pörkölt, gulyásleves, paprikáskrumpli készítéséhez legjobb a lapocka, vagy combhús;

• rostélyoshoz, rántott szelethez inkább karajt, vagy tarját vásároljunk.

• Ha  elsóztuk  a  levest  vagy  a  pörköltet,  kis  késhegynyi  szódabikarbónát  adjunk  hozzá,  az csökkenti  a  sós ízt. 

• Pörkölt elsózása esetén öntsünk le a levének felét és pótoljuk vízzel. Ilyenkor még mindig utána sózhatunk, ha sótlannak tűnik.

• Megpenészedett  lekvárt   vagy   befőttet  a penészes réteg eltávolítása után egy edénybe öntve újra főzhetük. 

• Ha  csomós  a  rántás,  öntsük át egy szűrőn.  

• Az odaégett  mártást,  húst,  főzeléket  vagy  lekvárt  öntsük  más  edénybe és  úgy  főzzük tovább. Ne kaparjuk bele a leégett részt!

• A  túlkelesztett  tésztát  kevés  tej  és  liszt  hozzáadásával  verjük  fel  újra.

• Amikor  a  piskótatészta  annyira  megég,  hogy  majdnem  használhatatlan,    a    használható    részeket    kiszedjük,    összevágjuk,  darált  dióval,  porcukorral,  lekvárral  összekeverjük   és   más   süteményhez  tölteléknek  felhasználhatjuk,  vagy  diónyi  golyókat  formálunk  belőle  és  kakaós  cukorban  megforgatjuk. 

• A  megégett  tészta  használható  részeit  édes  morzsának  készítsük  el.

• Ha teljesen menthetetlen az ételünk, akkor öntsük az emésztőgödörbe, dobjuk ki, majd készítsünk vajas kenyeret és együk meg jóízűen. 🙂