KM kajatár

Nagy örömmel mutatjuk be a KM kajatárat, ahol egyrészt fontos tippeket olvashattok a főzés tudományához, szeretnénk egy kezdő szakácsot is nagy biztonsággal eligazítani.

Továbbá találtok jópár receptet is különféle kategóriákba, amit egytől egyig KM-es kezek írtak a saját tapasztalataikat felhasználva. 

A receptkönyv remélhetőleg folyamatosan bővülhet újabb és újabb receptekkel. Jó étvágyat!

“Való ugyan, hogy nekem nem mesterségem a főzés, nem is illene hozzám, hogy én egyházi ember lévén, hivatalomhoz képest a rajzoló eszközök helyett a főzőkalanat forgassam; tanúltam mindazonáltal kénytelenségből is annyit, hogy a rendes főzést a kotyvasztástól meg tudom választani; azt is tudom, hogy a jó ebédnek készítése nem kolosvári káposztán, hanem a jó tehénhúslévnek főzésén kezdődik; és hogy a nevezetes magyarok konyháiban a pástétomot nem rozslisztből csak tiszta vízzel, sóval gyúrják, hanem jóféle vajas tésztából készítik. (...) Írtam Körmötz-bányán Sz. András havának 26. napján 1795.”  - Simai Kristóf SchP

KM Kajatár - kisokos

Piaristaság és gasztronómia - ki volt Simai Kristóf?

„Némely étkeknek készítése-modgya, mellyet Simai Kristóf S. P. próba tételei után jónak talált, és öszve irogatott Körmötz-bányán”  – olvasható Simai munkájának elején. A recepteket 1795 és 1799 között gyűjtötte össze, az elkészült szakácskönyv a korszakban nem jelent meg, a kéziratot csak 2011-ben adták ki.

Simai Kristóf (1742–1833) 1765-ben lépett a piarista rendbe, 1778–1790-ig Kassán, majd 1829-ig Körmöcbányán tanított rajzot, végül 1830-tól haláláig Selmecbányán élt. Elsősorban drámaíróként ismert, a korszakban jelentős színpadi sikerek köthetők a nevéhez, Igazházi című darabjának bemutatásával nyílt meg az első magyar színtársulat Budán 1790-ben; Molière Fösvény című darabját Zsugori címmel elsőként ültette át magyar nyelvre. A piarista rend első akadémikusa, a megalakuló Akadémia 1832-ben tagjai sorába választotta, melyben szerepet játszott szótáríró tevékenysége (Végtagokra szedett szótár. Buda, 1809–1810). Furcsa kitérőnek tűnhet pályáján a szakácskönyv írása, azonban – ahogy arról az Előbeszéd tájékoztat – szervesen illeszkedett elképzeléseihez: „egyéb kiadott munkámmal, úgy ezzel is kedvességet találok az érdemes haza előtt.” Nyilvánvaló tehát Simai Kristóf célja a munka megírásával: korszerűbb, magasabb színvonalú, jó minőségű fogások készítésére sarkallni az olvasót.  Receptgyűjteményében szerepelnek már paprikából, paradicsomból, kukoricából készült fogások.

Ki vagyok és mire van szükségem?


Az emberek szükségletei alapvetően eltérnek egymástól nem csak magasságuk és koruk, hanem az életmódjuk és akár az élőhelyük alapján is. Az évszázadok során kialakult táplálkozási szokások azonban segítenek ezeket az igényeket kielégíteni. A testünket szüksége van a táplálékra, ami aztán szolgálja testünket “üzemenyagként” akár mozgás, pihenés vagy alvás közben. A fiatal, növekvő szervezetnek több táplálékra van szüksége, amely magyarázhatja a serdülők hatalmas étvágyát. Ha például egy tempós túrát szervezünk ilyen korosztállyal, akkor érdemes a szokásosnál több étellel készülni. 

Fontosabb alapvetések és praktikumok

Tervezzünk és vásároljunk okosan

Az élelmiszerek kínálata manapság nagyon gazdag. Akár egyszerű, akár különleges ételt akarunk készíteni, ahhoz, hogy ízletes és egészséges legyen, a vásárláskor fontos a minőségre ügyelni. Érdemes olyan üzletben vásárolni, ahol kapható friss áru. A jó minőségű áru nem feltétlenül drágább.

Pár alapvető termék, ami egy főzés során előkerülhet:

Csoporttagok hozzájárulása

Szerencsés, ha a csoporttagok is hozzájárulhatnak a túrához, ezt érdemes előre felmérni, hogy ki tud hozni pl. (lekvárt, kolbászt, zöldségek).

Az alábbiakban a csoportvezetők és a koordinátorok tapasztalatai alapján összegyűjtöttük a legfontosabb szempontokat, amire érdemes figyelni, amikor egy-, akár többnapos kirándulás esetén étkezést tervezünk.

Felelősök

Mennyiségek

Helyszín

Bevásárlás

Tárolás

Praktikus megoldások - KM-es konyhatrükkök

Konyhai felszerelések

Az ételek elkészítését jelentősen gyorsítja, ha megfelelő konyhai eszközöket használunk. Vendégszállások, táborhelyek esetén azonban ne számítsunk arra, hogy mindenféle típusú edényt találunk. Ilyen esetben azt használjuk, ami a rendelkezésünkre áll, s ha van olyan eszköz, amire terveink alapján mindenképpen szükségünk lesz, inkább vigyük magunkkal (pl mérőedény, palacsintasütő).

Bármilyen a konyha felszerelése, az alábbi szempontokra érdemes figyelni:

A főzés munkamenete és megtervezése

A főzésnek az ésszerűség szabja meg a sorrendjét, amit nem ajánlatos összecserélni. Már a tervezéssel és az anyagok kiválasztásával elkezdődik egy folyamat, amihez kapcsolódik később a mérés, tisztítás, darabolás, keverés, gyúrás, párolás, főzés, sütés és számtalan egyéb művelet, sőt még a tálalás is. A főzési folyamat valójában három szakaszra oszlik:az előkészítésre, a főzésre és a tálalásra. 

Az alábbiakban olyan fontos szempontokat olvashatunk, melyek segítenek minket tudatosan felépíteni és megvalósítani egy közös főzést.

Felelősök

Trükkök

Zöldség-gyümölcs

Húsok

Az érzékenyekről

Mindenképp érdemes készülnünk, hogy a csapatban lesz valamilyen ételérzékenységgel (intolerancia) érkező résztvevő. Mindenekelőtt fontos előre felmérnünk, hogy pontosan hányan vannak az érzékenyek, és adott esetben előre konzultálni velük a lehetséges étrendről. Súlyos esetekben az intoleráns összetevő egyáltalán nem érintkezhet  a többi alapanyaggal, ilyenkor különösen is ügyelni kell a higiéniára. Mindig alaposan ellenőrizzük az összetevőket a főzés előtt, a mentes termékeken általában külön jelzés található.

Pár konkrét lehetőség az érzékenyek esetében:

Ízekről, fűszerekről általában

A fűszerek ételeink ízesítésére szolgálnak. Kevesen tudják azonban, hogy a fűszerek emésztésünk  számára  is fontosak.

Az étvágygerjesztésen túl serkentik a száj, a gyomor és a belek nyálkahártyáját, javítják az emésztőmirigyek vérellátását, elősegítik a tápanyagok tökéletesebb felszívódását. Nem ajánlatos az ételek mértéktelen fűszerezése, mert azok túlzott fogyasztása is árthat. Ne dicsekedjünk azzal, hogy jól bírjuk a méregerős paprikát, ne borsozzuk meg annyira az ételt, hogy könnyet csaljon a szemünkbe. Főzés közben mindig csak annyi fűszert használunk, hogy ne nyomja el, inkább emelje ki ételeink eredeti zamatát.

A húsokról általában

A húsokat készíthetjük egészben vagy szeletekben sütve, darabolva, párolva vagy főzve. Kirándulások és túrák alkalmával a leggyakoribb és legkiadósabb hústartalmú ételek a pörkölt és a bográcsgulyás, amelyekből könnyen nagy mennyiséget elkészíthetünk. Darálthúsból készült ételeknél nincs szükség előzetes előkészületre, de például a pörkölt elkészítése előtt ajánlott a húst feldarabolás előtt alaposan lemosni folyó víz alatt.

A szeletekben készített húsokat, például a rántott húst, érdemes megtisztítani a csontoktól és hártyáktól, különben összezsugorodnak. Bár a legtöbb húspultban már konyhakészre előkészített húst vásárolhatunk, mégis érdemes átnézni azt felhasználás előtt.

Ha kiadós, laktató ételeket szeretnénk készíteni, célszerű sertéshúst választani. A sertés különböző részeinek legelőnyösebb felhasználási módja a következő:

Fontos megjegyezni, hogy a sertéshúsban nagyobb arányban találhatóak telített zsírsavak, így érdemes mértékkel fogyasztani. A zsírszegényebb húsok, például a csirkehús és a pulykahús is kiválóan felhasználhatóak, és egészségesebbek is lehetnek.

Az elrontott ételek helyrehozása

Pár igazi KM-es konyhatrükk az ételmentés érdekében

A maradék felhasználása

Egy átlagos háztartásban a megmaradt ételeket hűtőben tárolják, vagy lefagyaszják. Kirándulások, túrák, vagy többnapos közösségi együttlétek esetén törekedjünk arra, hogy a megfőzött étel elfogyjon, mielőtt kidobnánk. 

Például a vacsorához nyugodtan tálaljuk fel az ebédről megmaradt ételt is. Amennyiben így sem fogy el, de még ehető, kérdezzük meg szállásadónkat, tud-e olyan házat, ahol elfogadják, vagy az állatoknak adják.

A   maradékok   felhasználásánál   legyünk    óvatosak.  Ha  valami  gyanú  áll  fenn  a  maradék  frissességét  illetően,  inkább   öntsük  ki,  mint   hogy  betegséget   okozzunk   a  takarékossággal. A  maradék  ételeket  lefedve,  hideg  helyen  tartsuk,  és  felhasználáskor újra  melegítsük fel. Szeretnénk pár tippet adni, hogy egyes ételmaradékok hogyan alakíthatók át más fogásokká.

Konyhai szótár - mi mit jelent?

Ki készítette a KM kajatárat?

Ősszel egy kis munkacsoport alakult, hogy megtervezze a KM receptgyűjtemények felépítését, szempontokat adjon a kisokoshoz és egyben konkrét recepteket is kidolgozzon. A csapathoz később csatlakozott Kalmár Petra is, akinek számos recept kidolgozását köszönhetjük!

A csoport tagjai: Jusztin Vera (Budapest), Villám Botond "Flessh" (Budapest), Bajkó Anna (Vác) és Forián-Szabó Máté. 

2023 tavaszán egy újabb munkacsoport dolgozott a Kajatár szövegein, hogy minden érthető és ellenőrzött információ legyen!

A csoport tagjai:  Bajkó Anna (Vác), Gyurkó Edit (Szeged), Márton Eszter (Szeged), Tirpák Luca (Mosonmagyaróvár), Orbán Kata (Mosonmagyaróvár), Bende Misi (Nagykanizsa), Hovanecz Bence (Göd), Környei Viktor (Szeged), Mándoki Misu (Szeged), Morvai Gábor (Budapest), Villám Botond "Flessh" (Budapest) és Forián-Szabó Máté (Göd).